Elő Valentin napi Szürke ötven árnyalata

Boldog február 12.-ét! A mai egy jeles nap, hiszen ma van a híres/hírhedt könyv alapján készült várva várt film magyar premiere. Ez a mai bejegyzés nem kifejezetten az önfejlesztésre fókuszál, nem abból a szemszögből szeretném bemutatni, egyszerűen csak elmondom a véleményemet a könyvről, és elmesélem, milyen hatással volt rám.

Apropó szemszög.. egy ideje már gondolkozom rajta, hogy mi a célom a bloggal. Egyértelműen nem a tanácsadás, hiszen ahhoz nincs elég tapasztalatom, de még az ötletekkel is óvatosan bánnék, hisz mindenki más, mindenkinél más és másképp működik. De akkor mégis mit akarok az oldallal? Hm... Bemutatni egy lehetséges szemlélet módot, egy hozzáállást, amivel lehet viseltetni a minket körülvevő valóság iránt. Bízom benne, hogy ez a cikk erre lesz példa. : )

Hanem most térjünk a tárgyra:

A Szürke ötven árnyalata... bizonyára mindenki hallott már róla, többen olvasták, egy részüknek tetszett, egy részük úgy utálta, mint a szart. Ami azt illeti, én is sokáig kerülgettem, mint macska a forró kását, de a kisördög csak motoszkált bennem, és bakker, engem érdekelt, így végül rászántam magam, letöltöttem e-bookban (azért annyi gerincség nem volt bennem, hogy rendes könyvben felvállaljam), elkezdtem olvasni, és halljátok, tetszett nekem.

Az E/1, jelen idő írásmódot az Éhezők viadala után már megszoktam, így az nem okozott fennakadást.

Őszintén szólva arra számítottam, hogy az egész könyv tele lesz a köztudatba elültetett speciális szexjelenetekkel, de kellemes csalódásban volt részem. Számomra nagyon érdekes volt a történet, amit az írónő kitalált, s tudom, hogy nem mintaszerű a kapcsolat, ami a könyvben fel van vázolva, és nemigazán tükrözi a valóságot, ám mivel előtte még semmilyen romantikus történetet nem olvastam, számomra a nem erotikus szálak voltak a legizgalmasabbak, hiszen minden az újdonság erejével hatott. Úgy éljek, rágtam a körmöm, mikor konfliktus volt izgultam a szereplőkért, és őszintén szurkoltam, hogy összejöjjenek és minden rendben legyen közöttük.

Tudjátok, engem ért egy pár szerelmi csalódás (na jó, azért nem olyan hűdesok, és nem olyan világrengető, de azért nekem is volt részem benne), ennek hatására viszont nem az alakult ki, hogy utálom a nőket, meg hogy szar az egész, hanem épp ellenkezőleg, kifejezetten szeretem a szerelmet, és a szép érzéseket, és szinte minden történetben, legyen akármilyen mellékes, vagy jelentéktelen a szerelmes szál, szurkolok a szerelmes szereplőknek. Fura, mi? : D A való életben is általában jó érzéssel tölt el a szerelmes párok látványa, igyekszem nem irigy lenni, vagy nem duzzogni, hogy nekem bezzeg nincs senkim. Na de ezekre az érzésekre még visszatérek a következő két bejegyzésben is, szóval maradjunk a könyvnél.

A könyv ugyebár nem egy romantikus tiniregény, hanem bizony tele van kőkemény szexjelenetekkel. Bevallom őszintén, eredetileg ezek érdekeltek a legjobban, úgy gondoltam, tanulhatok belőle (és tanultam is).

A helyzet az, hogy én nem nézek pornót, soha nem is néztem, és nem is érdekel, mert valahogy nem szeretem. Nem tudom, mennyiben lehet másnak nevezni, vagy egyáltalán pornó-e, ami a könyvben van, mindenesetre azt azért mertem vállalni, mert mégis csak egy írásos mű, talán némiképp kifinomultabb. Mivel nincs viszonyítási alapom, így nem tudom, így van-e.

Hanem szeretném, ha ez a bejegyzés részletes volna, így ha már itt tartunk, térjünk ki egy pillanatra magára a pornóra is. Épp vasárnap volt ez a téma Szirmai Gergő Hollywood Hírügynökség nevű videóblogjában, amit egyébként ajánlok mindenki számára, számomra nagyon inspiráló, és lehet róla is megejtek egy külön blogjegyezést, mint rám ható, és meghatározó tényezőről.

Hanem amit Gergő mond a pornóról, azzal maximálisan egyet értek. Én is úgy gondolom, hogy a pornónak is megvan a maga helye a világban, nincs ezzel semmi gond, ami viszont fontos vele kapcsolatban, hogy helyén kell kezelni a dolgokat. Az a világ nem a valóság, nem érdemes mintaként kezelni, mert torzulhat az értékrendünk, meg ki tudja még mink. A szakértőkre bízom ennek kifejtését. Meg Gergő úgyis bővebben értekezik erről.

Viszont, ez, hogy helyén kell kezelni a dolgokat, tökéletesen igaz a könyvre is. Mint mondtam, számomra rengeteg tanulsággal szolgált. Talán a legnagyobb hatása az volt, hogy manapság sokkal könnyebben fel merem vállalni a szexuális érdeklődésemet. Korábban némiképp gátlásos voltam erotikus témákban, mostanra viszont már könnyedén beszélek a saját, egyedi ízlésemről. Ez a könyv nem csak abban segített, hogy könnyebben kifejezzem magam, de az önismeretemre is hatással volt, hisz sikerült egyes vágyaim eredetét is feltérképeznem általa.

Nyilván a könyv több helyen ütközik az ízlésemmel, ugyanis én a magam részéről nagyon rosszul viselem, ha nőket bármilyen formában bántanak, így érthető, hogy ezek az erotikus játékok nem hogy távol állnak tőlem, de időnként fel is cseszik az agyamat. Ugyanakkor, ha már arról van szó, hogy helyén kell kezelni a dolgokat... Nem rég olvastam egy 18+ blogot egy nőről, aki szereti ezeket a szadó-mazó dolgokat. Nagyon érdekes volt megismernem a nézőpontját, az érzéseit, hogy ő ezt tényleg mennyire élvezte, és hogy micsoda úgymond tudomány van mögötte. Az jött le számomra belőle, hogy ez az egész nem csak az agresszív, erőszakos szadizmusról szól, hanem kifejezetten a másik félre való odafigyelésről, így némiképp változott a megítélésem ezzel kapcsolatban. Az ízlésem ugyan nem változott, de sokkal elfogadóbb lettem, és már nem ítélem el azokat, akik ezt csinálják. Ízlések és pofonok.

A könyv nyilván nem valósághűen ír a dolgokról, ez az egész egy fikció csupán, így nem szabad példaként tekinteni a benne foglaltakra. Én azért merem vállalni, hogy férfi (meg ember : D) létemre tetszett ez a könyv, mert úgy érzem, megtanultam helyén kezelni a dolgokat ezzel kapcsolatban. Egyébként, az külön tetszett, hogy egy idő után számomra túlzássá vált az erotikus tartalom, már nem tudott újat írni, ismételte önmagát, és tényleg már felesleges mértékű pornóvá vált, de ezt mintha felismerte volna a szerző, a folytatásokban egyre kevesebb hangsúlyt helyezett az erotikus tartalomra. Szerintem ez kifejezetten dicséretes a részéről.

Összességében ez valóban egy megosztó könyv, engem is megosztott, van, ami nagyon tetszett benne, van, ami nagyon nem. Számomra érdekes volt a háttértartalom, a történet, az a romantika szerűség, ami megjelent benne, és az erotikus tartalom is tanulsággal szolgált. Azonban mindezek ellenére veszélyes könyvnek tartom, nagyon könnyen sülhet el rosszul, és lehet negatív hatása, nem csak a fiatalok, hanem a gyengébb jellemű, az alacsonyabb mentális érettségű emberek (akik lehetnek akár felnőttek) számára is. Akár élvezed, akár nem, ha olvasod, tisztában kell lenni vele, hogy ez csupán fikció, és semmi esetre sem követendő példa. Igazából nem kell többnek venni annál, mint ami: egy szórakoztató könyvnél. És semmi esetre sem vetítsd át, vagy vonatkoztasd a való életre! Legalábbis szűretlenül ne.