Valentin napi bejegyzés

Bár még nem volt kivel megünnepelnem, mégis szeretem ezt a napot, mert bízom benne, hogy egyszer lesz, akivel megünnepelhetem, és akkor nagyon jó lesz. : D

Abszolút megértem, ha valakinek nem tetszik ez az „ünnep”. Számtalan oka lehet, kezdve a magánytól, folytatva azzal, hogy tényleg sokszor túlzott képmutatássá válik ez az egész. Ugyanakkor ez a nemszeretemmert téma lassan már mainstream dologgá válik, és ezzel kapcsolatban is túlzásokba esnek az emberek. Nekem nincs szerelmem, akivel ünnepelhetném a szerelemesek napját, aztán mégsem érzem magam rosszul, vagy háborgok miatta. Úgyhogy nesze nektek: Boldog Valentin napot! : P

Elő Valentin napi Szürke ötven árnyalata

Boldog február 12.-ét! A mai egy jeles nap, hiszen ma van a híres/hírhedt könyv alapján készült várva várt film magyar premiere. Ez a mai bejegyzés nem kifejezetten az önfejlesztésre fókuszál, nem abból a szemszögből szeretném bemutatni, egyszerűen csak elmondom a véleményemet a könyvről, és elmesélem, milyen hatással volt rám.

Apropó szemszög.. egy ideje már gondolkozom rajta, hogy mi a célom a bloggal. Egyértelműen nem a tanácsadás, hiszen ahhoz nincs elég tapasztalatom, de még az ötletekkel is óvatosan bánnék, hisz mindenki más, mindenkinél más és másképp működik. De akkor mégis mit akarok az oldallal? Hm... Bemutatni egy lehetséges szemlélet módot, egy hozzáállást, amivel lehet viseltetni a minket körülvevő valóság iránt. Bízom benne, hogy ez a cikk erre lesz példa. : )

Hanem most térjünk a tárgyra:

Special edition - Film ajánló

Hétvégén leültem megnézni a Hogyan rohanj a veszTEDbe (A million ways to die in the West) című vígjátékot. Voltak fenntartásaim a filmmel kapcsolatban, hisz a kritikák szerint elég alpári a humora, és sok a primitív (kakipisi) humor. Háááát, jah, ez pont így van. De halljátok, én akkor is nevettem rajta, hovatovább nagyon jól szórakoztam. Meglepően jól, Seth MacFarlane (Family Guy, TED) szerintem piszok jól alakította a gyökér cowboyt (vagy inkább sheepboyt? : D), Charlize Theron dögösebb volt, mint a Prometheusban, és... hoppá, ez nem egy filmkritika. És igazából most nem is filmajánlót szeretnék írni, hanem elmesélni, milyen értéket fedeztem fel egy amúgy meglehetősen alsóbbrendű humorforrásnak tartott alkotásban (De amúgy hülyék ezek? Tök jó film volt, bakker. : D).

Előre szólok, nem ügyelek rá, hogy spoilermentes maradjak! : P

Cikkelemzés - A pozitív gondolkodás negatív hatásai 2/2

Néhány napja egy új rovatként hozzáláttam kifejteni a véleményemet  egy cikkel kapcsolatban. Sajnos a gondolataim fókuszálását még gyakorolnom kell, így az a bejegyzés olyan hosszú lett, hogy ebben a postban kell folytatnom.

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy érzéseinket nem szabad magunkba fojtanunk, nem szabad elnyomni a negatív gondolatokat, mert az igazából csak önámítás, önbecsapás, és semmi jó nem sül ki belőle.

Cikkelemzés - A pozitív gondolkodás negatív hatásai 1/2

„Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaid!

Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteid!

Ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaid!

Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemed!

S ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!”

- Frank Outlaw -

Nem rég olvastam egy nagyon érdekes cikket a Szabadon ébredők honlapján. Ez az írás egy nagyon érdekes témát jár körbe, mégpedig azt, hogy a pozitív gondolkodásnak nagyon könnyen lehetnek negatív hatásai. Ebbe sokan nem gondolnak bele, főleg azok számára üthet könnyen vissza, akik ismerik a vonzás törvényét, és mondjuk pont a Titok című filmen vagy könyvön keresztül jutottak ismereteik birtokába. Félreértés ne essék, most nem arra akarok kilyukadni, hogy rossz, sőt, szívből ajánlom mindenkinek, hogy nézzék meg, vagy olvassák el.

Esettanulmány a pozitív gondolkodásról

Kezdjük egy kis sztorizgatással! Valahol oldalt, ahol a bemutatkozó buborék van, leírtam, hogy bár közgazdász képzésben veszek részt, író, forgatókönyvíró és filmrendező szeretnék lenni.

Ezen vágyakból/célokból/ambíciókból az első elem, az írás a legrégebbi. Már általános iskolás koromban is imádtam a fogalmazás órát, mert egyszerűen szeretek írni. Először író szerettem volna lenni, most is azzal szeretnék elindulni, csak hát abból nem lehet megélni, mert nem mindenki Rowling. Mindenesetre ez a kis történet az írásról szól.

Források - A szülők

Úgy gondolom, hogy a szülők, és a család sokszor kényes téma, hiszen sok ember számára ez egy kritikus pont az életükben. Rengeteg az elvált szülő, sokan veszítették el fiatalon az anyukájukat, apukájukat, van, aki nem is ismerte egyik, vagy másik szülőjét. Van, aki jóban van a családjával, van, aki ilyen-olyan okok miatt, joggal, vagy téves ok miatt utálja őket.

Én a magam részéről nagyon szerencsés vagyok, úgy gondolom, mintaszerű családban élek. Nincs alkoholista apám, mindkét szülőm eleget foglalkozott velem, és most, még a parazita életmódom alatt is jó szülőként törődnek velem. Egy szóval nagyon jó helyzetben vagyok, talán sokkal jobban, mint az átlag, így sokan joggal érezhetik úgy, én könnyen beszélek. Igazuk van, könnyen beszélek. De azért beszélek. : P

Hogyan fogadd el önmagad - II.

gyermekagykontroll.hu

A téma első felében inkább a külső dolgokról volt szó, most szeretnék a belsőről is szót ejteni. A magam részéről mostanság ez úgyis nagyobb nehézséget jelent, mint a külsővel való megbirkózás, ráadásul, úgy gondolom, hogy míg a testünket így vagy úgy (ha más nem, plasztikai műtéttel) lehet alakítani, ellenben a személyiségünk már jóval nehezebben formázható.

A következőkben le fogom írni, én hogyan csináltam, kipróbálhatjátok, ha gondoljátok, de ez nem olyan, hogy egyszer belenézek a tükörbe, jó ez nem működött, hagyom. Ezt akkor csinálni kell, különben lófütyifenét nem ér az egész.

Komfortzónán kívül - Gólyatábor

A rovat bevezetéséből kiderült, hogy nemigen voltam az a táborozós fajta. Azt nem fejtettem ki bővebben, hogy miért. Nos, egy általános iskolás táborral kapcsolatban nem tudom, milyen fenntartásaim voltak, de gondolom köze volt ahhoz, hogy idegenekkel lennék összezárva, én viszont nem vagyok az a társasági ember.

Ami azt illeti, most sem vagyok tipikusan az, és akkor sem voltam, mikor jelentkeztem a táborba.

Reakció akció

Megkaptam az első visszajelzéseket az oldallal kapcsolatban, és arra gondoltam, a blog interaktívabbá tételének első lépéseként reagálok is ezekre. Előtte azonban szeretnék köszönetet mondani, nagyon hasznos megjegyzések voltak!

Hogyan fogadd el önmagad - I.

Önmagunk, és életünk jobbá tételével kapcsolatban gyakran hallani, hogy fogadd el önmagad, meg szeresd önmagad. Ez ismét egy olyan dolog, hogy tök jól hangzik, csak mégis hogy a túróba csináljuk? A helyzet az, hogy halvány lila segéd fogalmam sincs, így a választ nem valószínű, hogy én fogom megadni. Amit kapiskálok már ezzel kapcsolatban, hogy kell hozzá önismeret, de ez megint olyan téma, hogy egyelőre nem hiszem, hogy nekem kéne beszélnem róla.

Komfortzónán kívül - Bevezetés

"Az élet ott kezdődik, ahol a komfortzónád véget ér."
                                                                                                           www.forbes.com

Sokszor hallani, hogy a siker és a boldogság kulcsa, hogy kilépjünk a komfortzónánkból. De mit is jelent ez? Az okosok szerint azt, hogy merjük feszegetni a határainkat, ne féljünk az ismeretlentől satöbbi... Szerintem inkább elmesélem, én mit csináltam. Igazán nem nagy dolgok, de ugye minden relatív, önmagadhoz kell viszonyítani, én is magamhoz mérten mondom.

Miután megírtam ezt a bejegyzést, vettem észre, hogy megint elszaladtak a gondolataim. Ez a rész végül egyfajta bevezető lett, mely a kényelmet, és a „jól érzem magam” állapotot járja körbe, a következő módon:

A jelen II - Minden holisztikus

Ha még emlékeztek, úgy szólt az irányelv: Minden relatív, és minden holisztikus.

Tehát, minden holisztikus... Ezt a holisztikus kifejezést én közgazdasági tanulmányaim során hallottam, és nagyon megtetszett. Azt jelenti egyébként, hogy minden mindennel összefügg. Ez szerintem a szó legszorosabb értelmében így van. Nem csak a gazdasági életben, hanem az univerzumban is, és úgy alapvetően az egész valóságunkban. Hogy kapcsolódik ez az önfejlesztéshez? Való igaz, a saját világodnak te vagy a középpontja, ez azonban rajtad kívül mindenki másra is igaz. Minden egyes egyén a saját világának középpontja, és ahogy ők a te valóságodnak a részei, úgy te is része vagy az ő világuknak, és bizony hatással is vagytok egymásra. 

A jelen I. -Minden relatív

Minden nézőpont kérdése

Jelenleg másfél, úgymond elv mentén halad a gondolkodásmódom, ez pedig a következő: Minden relatív, és holisztikus.

Minden relatív... Ezt ha jól tudom Einstein mondta, és azt jelenti, minden viszonyítás kérdése. Úgy hiszem, felesleges megkérdőjeleznünk egy ilyen nagy koponya önmagában is helytálló kijelentését, ha valaki mégis megtenné, kommentben várom az okfejtését, biztos remek beszélgetés kerekedne belőle. : ) A kijelentés értelmezése során nem szeretnék csillagászati és fizikai, sem más természettudományi mélységekbe elmerülni, más szemszögből fogjuk megvizsgálni a témát.

A kezdetek - III. rész

ivrothman.com

Ím eljött hát a harmadik fejezet is, mely végre önmagam fejlesztésének érdemleges részével foglalkozik. A történet eleje még mindig a gimis évek végéhez kapcsolódik. Mint az az előző bejegyzésből kiderült, nem voltam éppen egy pozitív beállítottságú ember, azonban idővel felismertem magamon ezt a nem túl kívánatos személyiséget, és szerettem volna változtatni. Így kezdődött, felismeréssel, és beismeréssel. Mert bár nehéz, be is kell vallanod magadnak, hogy bizony ez így nem jó. Ez egy depis, alacsony önértékelésű embernél nem tűnik nehéznek, amúgy is szar alaknak tartja magát, a nehézség az, hogy a változás szükségességét beismerjük, az pedig, hogy el is kezdjünk tenni érte... na az aztán tényleg iszonyatosan nehéz, majdnem annyira, mint végigcsinálni. 

A kezdetek - II. rész

www.quickmeme.com

A második felvonás színhelye a gimnázium, és a cselekmény ezt a négy évet öleli fel. Ebben az időszakban, hála a tomboló hormonoknak az elsődleges problémaforrást a nők jelentették. És már ebből is látszik a korabeli hozzáállásom... probléma- forrás.... Nem nagyon konyítottam akkoriban a „csajozáshoz”.

Kezdetek - I. rész

Nem szeretném csak úgy in medias res kezdeni, hogy ma ezt és ezt csináltam, és ennek ilyen és ilyen hatása volt. Talán ahhoz, hogy könnyebb legyen értelmezni ezt az egészet, érdemes előbb elmesélnem, honnan indultam, hová jutottam és hol tartok most. Az előzmények megismerése egyúttal jelenthet egy kis elméleti megalapozást is, hogy mégis miféle önfejlesztős dolgokról van itt szó.

Bemutatkozás

Sziasztok!

Úgy döntöttem, ezt a blogot az önfejlesztésnek szentelem, de nem akárhogy. Rengeteg a témával foglalkozó könyv, videó, hanganyag van, pár gondolatot meg is osztok veletek belőlük, illetve időnként meg is mutatom nektek ezeket (többségük ingyenesen elérhető).

A legtöbb ilyen önfejlesztéssel foglalkozó -hadd engedjem meg magamnak a szóhasználatot- tananyag fiúknak, férfiaknak szól, a hölgyeknek pedig ott van a sok életmód oldal, egészség, divat, stílus stb. Ez így nagyon jó, meg is szeretném hagyni ezt így, és nem szeretném, hogy bármelyikre hasonlítson a blogom, ötvözni sem szeretném a kettőt, viszont szeretnék olyan tartalmat közzétenni, ami mindkét nem számára érdekes, élvezetes olvasmány, és talán valamiképp a hasznotokra is válik. Viszont mivel férfi vagyok, így nyilvánvalóan az egész férfiszemszögből íródik.

Azonban ez mind csak elmélet, én viszont csinálni szeretném, ezért ezen az oldalon én nem azt mondom el, mit kell/kéne tennetek, hanem én mit csináltam, és mi sült ki belőle. A legtöbb gondolat amúgy sem a sajátom, olvastam/láttam/hallottam őket valahol, tetszettek, magamévá tettem őket, most pedig a saját szemszögemből, a tapasztalataimon keresztül tovább adom nektek. Előre szólok, minden szubjektív, fiatal vagyok, sokat fogok hibázni közben, sok mindent félreértelmezek, de hát a sajátjainkon kívül más hibáiból tanulhatunk (tanulhattok) a legtöbbet. : ) Jegyezzétek meg, ez nem tanács, rengeteg felület van, ahol sokkal előrébb járnak nálam, tőlük lehet és érdemes tanulni, nekem semmi jogosítványom nincs, hogy úgymond oktassalak benneteket, és nem is célom. 

Tekintsetek rám inkább egyfajta kísérleti nyusziként, aki saját bukdácsolásával motivál, hogy ti is fejlesszétek magatokat, és ha bármi miatt úgy érzitek, ne féljetek, és ne legyetek rest akár segítséget is kérni a tanuláshoz.

„Az ember semmi más, mint amivé önmagát teszi.”

-Sartre-

Follow my blog with Bloglovin